Még mielőtt körmömre égne itt a blog, beköszönök egy rövidke híradás erejéig (valószínűleg idén már utoljára). Nemsoká indulok Budapestre a szokásos karácsonyi körökre, és most épp az utolsó simításokat végzem a lakáson (meg a nyulakon :)), aztán huszonhatodikától újra itthon leszek, és kezdetét veszi a Mértéktelen Lelazulás :)
Nem mintha ezt az év végét nagyon túlpörögtem volna. Tudtam is, hogy nem lesz túl vészes, szóval még csak nem is izgultam miatta, csak úgy hagytam csordogálni a napokat. Történt ugyanis, hogy a család két ágában is (ahol ünnepelni szoktunk) idén változott a rendszer az ajándékozással kapcsolatban: a három közül az egyik helyen idén csak húzás van, egy másik körben (apukáméknál) pedig egy az egyben mellőzzük az ajándékozást, és helyette "csak" vacsorázunk egy jót, élvezzük egymás társaságát és játszunk. Elvégre ez lenne az ünnep igazi célja, hogy együtt legyünk és örüljünk egymásnak, meg amúgy is mindenkinek megvan már mindene, a tárgyak egyre gyarapodnak, az ötletek egyre fogynak, és akkor a dolog idő- és pénzbeli vonzatairól még nem is beszéltünk. Szóval az lett a családi konszenzus, hogy idén megpróbáljuk csak a jót kivenni a karácsonyból. Nem gondoltam, hogy a családom ekkora punk :))), mindenesetre nagyon megörültem a fejleménynek (rögtön nyitottam is egy bort, ahogy letettük a telefont :)), mert ez most nagyon sok stresszt levett rólam. Amúgy persze, jópofa és kedves dolog az ajándékozás, vicces kis szertartást szoktunk rendezni belőle és tényleg élvezem, de amíg az ember eljut odáig, az minden, csak nem vicces. Mert nálunk a három családi karácsonyra összesen húsz embernek kellett valami ötletes ajándékot kitalálni és beszerezni, mindezt úgy, hogy nem is élünk a közelükben, hogy legalább minimális fogalmunk lenne róla, minek örülnének épp. Szóval a november-december nálunk minden évben főleg az ajándékpara körül forgott, és ennek jó része most hirtelen megszűnt. A világ pedig kinyílt :) Fura és izgalmas érzés volt úgy megélni ezt a karácsony előtti időszakot, ahogy alapból is normálisnak tartanám: szép lassan visszavenni a tempóból, találkozni barátokkal, enni-inni, szaunázni, jókat főzni-sütni, sportolni, mindenféle terveket szövögetni az új évre... Ennek jegyében (az év végi munkahelyi őrületet leszámítva) a decembert gyakorlatilag végigszórakoztam. Volt a barátokkal titkosmikulásos húzás, a sporttársakkal karácsonyi vásár, egy másik társasággal az "annual general meeting" nevezetű éves kocsmázás, de őszintén szólva nekem szórakozás az is, ha simán otthon főzőcskézhetek vagy molyolhatok a dolgaimmal. Mellette elég sokat eljártam vezetni, spanyoloztam (letöltöttem egy tök jó appot), sétálgattam az erdőben, meg nekiláttam egy nagyobb szabású selejtezésnek is (már csak az kell, hogy ez a lendület még jó darabig kitartson, mert szükségem lesz rá :))
Szóval izgalmak nem nagyon voltak az utóbbi időben, nem is különösebben hiányoztak, még sok ilyen év végét szeretnék :) Szeretettel gondolok mindenkire, pihenjetek ti is, amennyit csak tudtok - vagyis inkább úgy mondanám, legyen mindenkinek pont olyan karácsonya, amilyet szeretne ;) És akkor jövőre ugyanitt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése