Na, jól ellustálkodtam itt a blogolást, de azért (a jobb későn, mint soha jegyében) hatalmas BÚÉK mindenkinek!
Még arra sem foghatom a nemírást, hogy különösebben le lettem volna terhelve mostanában, talán egy nehezebb napom volt a melóban (persze ez még biztosan lesz máshogy), de egyelőre szép nyugodt mederben telnek a napjaim. Még szilveszterkor sem volt semmilyen buli most, mert a társaság jó része épp másfelé járt (az otthoni kemény ivás mérlege egy pohár pezsgő és egy forralt bor volt, súlyosbítva egy éjfél előtti bealvással, bár a durrogtatásra azért felébredtem), és ez így teljesen jó is volt most :)
Ami pedig az újévi elhatározásokat illeti, semmi ilyesmiről nem tudok beszámolni, mert ez a dolog már jó ideje hidegen hagy. Nyilván folyton tele vagyok tervekkel meg álmokkal, csak úgy tapasztaltam, hogy egy újévi elhatározásnál semmivel sem jobb a megvalósulás esélye, mint az év bármelyik másik napján :) Ugyanennek viszont a fordítottja is igaz (kicsit pozitívabban szemlélve), hogy bármelyik napban ott van a változás lehetősége. De a mélyenszántó filozofálást ezzel be is fejezem, inkább mesélek, mert azért van mit :)
Már jó ideje egész jól vagyok fizikailag, szóval a sportokkal, edzéssel most viszonylag jól állok. Ezen felbuzdulva úgy gondoltam, lépjünk akkor szintet és visszahozom a hidegtűrést, pontosabban a jeges vizes merülést. Ha már amúgy is szezonja van :) Még régebben elvégeztem a Wim Hof-tanfolyamot (a módszer két fizikai eleme a légzőgyakorlat és a jeges víz, mindkettőnek ezerféle jótékony hatása van), csak éppen egy ideje eléggé elhanyagoltam a gyakorlást. Szegény kis merülőmedence nézett is rám szomorúan az erkélyen :) De egy ideje elkezdtem újra a hideg zuhanyt, és hogy kicsit motiválódjak, vettem bérletet a cégnél, ahol annak idején tanultam, mert ők hetente szoktak tartani ilyen csoportos foglalkozásokat (légzéssel és merüléssel). Hát, nem volt könnyű a visszatérés, de azért nagyon élveztem. Főleg utólag :)) Egyébként tényleg jó, csak időbe telik igazán ráállni, mert ebben az egészben van egy elég komoly mentális faktor, és nyilván a szervezetnek is hozzá kell szoknia. De nagyon megéri, teljesen más tőle az ember közérzete, energiaszintje, meg úgy általában az élethez való hozzáállása. Ma megyek másodszor, aztán az itthoni medencét is remélhetőleg hamarosan használatba veszem :)
Közben, ahogy itt írogattam erről, rájöttem, hogy jesszus, azért elég izgalmas lesz ez az idei év :) Annyi mindenről kellene még mesélnem, és ezek sem kifejezetten újévi dolgok, mert már tavaly elkezdtem forgatni a fejemben bizonyos terveket, és volt, amiben a tettek mezejére is léptem. Csak inkább most gyorsan kirakom ezt a posztot, hogy ne aggódjatok az eltűnésem miatt :D, aztán ígérem, rövidesen visszatérek és mondom tovább :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése