Ígérem, lassan befejezem a borzasztó szóviccek gyártását (de azért jöhet, ha valakinek van még a tarsolyában, tudom, hogy elég erős itt a mezőny :))
Szóval telnek a napok, én pedig múlt szerda óta lelkiismeretesen barátkozom a hallókészülékkel. Nagyon kis cuki darab amúgy, ezt a javára kell írnom - ezzel kapcsolatban volt is egy vicces sztori még korábban. Pilates után beszélgettem az oktatóval, és valahogy szóba került a hallásproblémám, meg hogy azért húzódozom a készüléktől, mert nem akarom, hogy észrevegyék az emberek. Erre belenyúl a fülébe, és kivesz egy pirinyó hallókészüléket. Ő a haját szorosan hátrafogva hordja. Én pedig másfél éve járok hozzá. Ennyit arról, hogy mennyire szembetűnő egy ilyen készülék :D
A tapasztalataim egyelőre elég vegyesek, de akkor kezdem a jóval. Az elején tényleg küzdöttem, mint disznó a jégen, az első egy-két nap elég nehéz volt mentálisan. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy már nem akarok megőrülni a billentyűzet kopogásától, és nem várom türelmetlenül az estét, amikor végre kivehetem. Csak úgy jövök-megyek, élem az életem, és már nem gondolok rá, hogy ott van. Ebből arra következtetek, hogy az agyam elkezdte összehangolni a dolgokat, de már érzem, hogy ennek azért lesznek korlátai. Még mindig érzem a tompaságot a fejemben (reménykedjünk, hogy ez tényleg a készüléktől van :DD), meg olyan, mintha valahogy "hibrid" hallásom lenne. Az egyik oldalról normálisan jön be a hang, ahogyan ti is hallotok, a másikról pedig mechanikusan. És valahogy "nem ér össze" a kettő odabent, szóval sztereó hallásnak nem nevezném. Ezért még nem tudom, hogy összességében mennyire lesz pozitív a mérleg. Az biztos, hogy a biztonság szempontjából mindenképp, mert még régebben volt egy elég ijesztő élményem, amikor majdnem elcsapott egy takarásból érkező, szirénázó mentőautó, mert nem abból az irányból jött, ahonnan vártam. Szóval így legalább rendesen érzékelem majd a közeledő járműveket, meg a mögöttem osonó zsákos bácsit :) Ja, meg még abban is talán előnyös lesz (és ha ez működik, az eléggé game changer lesz), hogy kocsmában különféle zajos helyeken nem kell folyton forgatnom a fejemet, ha a "rossz" irányból beszélnek hozzám. Ezt rövidesen tesztelni is fogom :) Az viszont most megerősödött bennem, hogy még az eddiginél is jobban vigyázzak a meglévő hallásomra, és ti is nagyon vigyázzatok, mert ritka csoda az emberi hallás, és most látom csak, hogy ha elveszítjük, mennyire nehéz (ha ugyan lehet igazán) más eszközökkel pótolni...
bocs, ha ez hülye kérdés, de ez a rész: "Az egyik oldalról normálisan jön be a hang, ahogyan ti is hallotok, a másikról pedig mechanikusan. És valahogy "nem ér össze" a kettő odabent, szóval sztereó hallásnak nem nevezném." ez azt jelenti, hogy duplán hallasz mindent? gondolom a "magától" halló füleddel is hallasz valamennyit a másik oldalon ZAJló (csak mert kérted a szóvicceket!) dolgokból, vagy nem így van?
VálaszTörlésTeljesen jogos kérdés, igen, szerintem ilyen értelemben duplán hallok, de ez valahogy nem zavaró. Ha már itt tartunk, ami viszont tényleg zavaró, az az, hogy a saját beszédem hangját is hallom a készülék által felerősítve, hiszen ő azt is külső hangnak tekinti. De ez is most már sokkal jobb, mint az elején :)
TörlésA remek szóviccért pedig külön köszi :D
TörlésAzért vannak még kiaknázatlan lehetőségek a témában, pl:
VálaszTörlés- tartozom egy őszinte hallomással...
- ezt én hallálosan komolyan veszem
- egyre fontosabb számomra a hallásszabadság...
- mindig is kedvencem volt a hallgebra
- kedvenc tévé csatornám a hall-jazeera
Valahogy sejtettem, hogy erre fog tőled input érkezni :D A hallomás tetszik, most eszembe jutott, hogy ez tulajdonképpen a látomás mintájára lehetne a hallucináció magyar megfelelője is, az erőszakos magyarítás jegyében :)))
TörlésAkkor idetartozik talán a finn kidobó is: Hallja Menjeninnen
Törlés