cabane-kaland: az első éjszaka

A blogon eddig méltatlan módon nem meséltem még valamiről, ami pedig a pireneusi túrázás egyik megkerülhetetlen és (számomra) egyik legérdekesebb eleme. Aki errefelé túrázik, előbb vagy utóbb (de inkább előbb) biztosan belebotlik egy úgynevezett cabane-ba. Mi is az a cabane? Leginkább talán a "kunyhó" vagy "kaliba" szó lehetne a magyar megfelelője, tehát ilyen kis hegyi házikókat jelent, amelyek leginkább kőből, esetleg fából készülnek, és nagyon egyszerű szállás- vagy menedékhelyként szolgálnak a túrázók számára. Tényleg nagyon puritán körülményeket kell elképzelni, inkább amolyan szükségszállások ezek. Van, aki be sem megy, ha nem muszáj, hanem inkább mellettük sátorozik, más rossz idő esetén veszi igénybe őket, de olyan is van, aki kifejezetten rajong értük. Többféle cabane is létezik: egy részük pásztorkunyhó, amelyet az év egy részében a pásztor használ, és csak a távollétében lehet ott aludni, másokat pedig hegymászó-, barlangász- vagy hasonló egyesületek építettek kifejezetten túrázóknak. Az sem biztos, hogy karbantartják őket, szóval teljesen kiszámíthatatlan, mit talál ott az ember, így mindenkinek a saját tűréshatárára, kalandvágyára és kockázatvállalási hajlandóságára van bízva, hogy használja-e őket :) Engem a kezdetektől nagyon izgatott a cabane-ban alvás, mégis valahogy halogattam idáig. Elsősorban azért, mert pár éve Korzikán kissé traumatizálódtam az ágyipoloska-inváziótól, és attól féltem, esetleg itt is valahogy beszedek pár poloskát, aztán hurcolhatom őket végig a cuccaimban az egész túrán. A kérdést feltettem a GR10-es Facebook-csoportban is, ahol az emberek nagy része azt írta, hogy nem volt ilyen problémájuk, sőt nagyon szép emlékeik fűződnek a cabane-okhoz, ez valamennyire megnyugtatott. Jó, cserébe hallottam eseti sztorikat egerekről, patkányokról, pelékről, de ezekről általában azért lehet értesülni valamilyen módon, sőt olykor ki is van írva a cabane-ra a figyelmeztetés. Egyszóval úgy döntöttem, engem ez mindenképpen érdekel (és talán lesz olyan nap, hogy kifejezetten rá is fogok szorulni), úgyhogy elterveztem, hogy alkalomadtán kipróbálok egyet.

Ennek a napja tegnapelőtt jött el :) Pont jól is jött ki az időbeosztásom szempontjából egy cabane, amelyikről elég jókat írtak. Lent mellékelem a fotókat, és ezeket úgy nézzétek, hogy ez luxuskategóriának számít :) Kétszintes, masszív konstrukció, az alsó részen asztal, pár konyhai eszköz és kandalló (a cabane-okat általában be is lehet fűteni, ha talál fát az ember), felül pedig a hálófülke. A fekvése pedig egyszerűen fantasztikus, egy panorámás völgykatlanban. (Azért átfutott a fejemen, hogy ebből a katlanból másnap még ki kell mászni, ami a hegyre felnézve nem sok jót ígért, de ezt a problémát meghagytam másnapra és egyelőre próbáltam csak élvezni a pillanatot :)). Eléggé szedtem a lábamat, hogy biztosan legyen helyem, aztán végül én voltam az első. Nagyon úgy nézett ki, hogy egyedül is leszek, mert az újonnan érkezők inkább odakint sátoroztak, de aztán a nap végén befutott három őrült fickó, akik valami háromezer kilométeres túrán voltak, és itt végig cabane-okban aludtak. Ők is megszemlélték, és felfedezték, amit én nem, hogy az ablakpárkányon és környékén rengeteg a hangya. Szerencsére viszont csak azon az útvonalon közlekedtek, úgyhogy szépen behúzódtunk a tetőtér túlsó részébe, és nem is volt végül semmi gond. A kaját pedig a tanácsukra én is felakasztottam a földszinten (ez szokás az esetleges éjszakai rágcsálók miatt). Mindent egybevetve elég klassz élmény volt így elsőre, azt leszámítva, hogy a srácok már ötkor felkeltek és utána én sem tudtam már aludni, de végül is pihentem eleget, itt általában korán fekszik az ember.

Szóval kihívás teljesítve, remélem, a későbbi házikókkal is szerencsével járok majd :)