pottok

Nem kell aggódni, még nem kaptam hőgutát: a fenti szó valóban létezik, és a magyarázattól sem foszthatlak meg titeket, hátha a "Legyen Ön is milliomos"-ban pont ezen buknátok el a sokmilliós főnyereményt :)

A francia és a spanyol Pireneusokban egyaránt őshonos ez a kistestű, félig háziasított lófajta, a pottok (ez természetesen baszk szó, és érdekes módon a többes számot ők is szóvégi k-val képzik, tehát a több pottok a pottokak :)). A tudósok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy pontosan mióta élnek a területen: abban egyetértenek, hogy legalább néhány ezer éve, de vannak, akik még régebbre, az őskorra datálják a megjelenésüket.

Régen bányákban dolgoztatták, illetve szalámigyártásban 😞 használták fel őket, de később az intenzív gazdálkodás és a gépesítés nyomán vesztettek a népszerűségükből, és a kihalás szélére kerültek. Ám a XX. század második felében Sare falu polgármestere kezébe vette a sorsukat, és nagyszabású akciót indított a faj megmentéséért. A pottok így újra szélesebb körben elterjedt, olyannyira, hogy most már nem a kihalás, hanem inkább a kereszteződés/elkorcsosodás veszélye fenyegeti őket.

Itt ezen a túrán már rengetegszer találkoztam velük, és nagy rajongójuk lettem. Az első napon azért aggódtam kicsit, amikor egy megtermett példány az egész (egyszemélyes) ösvényt elfoglalta. Mialatt közeledtem felé, bőszen agyaltam valami diplomáciai megoldáson, de végül nem lett rá szükség, mert amint közelebb értem, előzékenyen kihúzódott oldalra. Azóta is mindig azt tapasztalom, hogy nagyon kedves, kicsit félénk állatok, és semmiképp sem veszélyesek, ha nem zaklatják őket. Amúgy meg ugye, milyen gyönyörű szépek? :)